Białystoki Zamenhof Napok

December 15-én lenne Ludwig Zamenhof, az eszperantó nyelv kitalálója 152 éves, ennek alkalmából hétvégén megrendezésre kerültek a Białystoki Zamenhof Napok (a világ több kis és nagyvárosában hasonlóan ünnepelnek a napokban). Bevallom semmi kedvem nem volt hozzá, mert épp elég elfoglaltságom volt az elmúlt hetekben a kurzusokkal, és a magyar utat is várom már. Ennek ellenére nagyon jól sikerült a találkozó, most is mint mindig, sok új emberrel megismerkedtem és sok élménnyel gazdagodtam. A pénteken és szombaton több mint 100-an vettek részt a Zamenhof Centrumban rendezett programokon, és ma vagyis vasárnap 51-en vettünk részt a Podlasia régióban tett kiránduláson. Az időjárás nem kedvezett nekünk, de a nap végén felmelegedhettünk a tábortűznél kolbászt sütve miközben Konrad, az egyik fiatal aktivista, lengyel és eszperantó dalokat harmonikázott.

A pénteki délutáni program során különböző előadások zajlottak, az esti program pedig egy białystoki duó zenés színdarabja volt. Dorotával a recepción dolgoztunk a hétvége folyamán, ahonnan minden előadást jól láthattunk és hallhattunk. Szombat reggel én is tartottam egy előadást az eszperantó magyarországi történetéről. Újra egyetemen éreztem magam, mert az előadásomat az utolsó pillanatban készítettem el a következő honlap segítségével: http://www.eszperanto.hu/egyeb/histori.htm illetve a szakdogámat és a saját tudásomat is felhasználtam hozzá. Ez volt az első egyetemen kívüli előadásom, és ahhoz képest jól sikerült, de jobban is felkészülhettem volna rá. A power point prezentációm például a pendriveommal együtt otthon maradt a nagy rohanásban. A varsói eszperantisták meghívtak a klubjukba, hogy ott is adjam elő, de erre csak januárban fog sor kerülni. Két villám interjút is adtam a białystoki TV-nek és rádiónak az itteni munkámról. Elég produktív hétvége volt.

A Zamenhof-Centrum beli programok után akiben még volt energia átvonult az eszperantó klubba egy közös vacsorára és beszélgetésre, ami jellemzően hajnalba nyúló. Szombat este korábban el kellett jönnöm, mert Olaf és Marcello búcsúbulija volt, akik szerdán utaznak haza Belgiumba és Olaszországba, mert vége a projektjüknek. Nagyon fognak hiányozni, egyrészt mert két fiúval kevesebb illetve nagy színfolt volt az ő párosuk az önkéntesek között. Reméljük az utánpótlás is ilyen jó lesz :)

Találtam egy képet a facebookon az előadásom közben: (mellesleg a háttérben lévő kezek is az enyémek, fel lehet ismerni az ufó hüvelykujjamról)