Reggel járt nálunk a Mikulás! Ahogy Aurore felkelt (ő hamarabb megy dolgozni mint én) egy csomagot talált az ajtónk előtt, ami tele volt édességgel, és egy levéllel, amit még nem fejtettünk meg, mert lengyelül van. A lengyelek hasonló december 6-i tradíciókkal rendelkeznek mint. A gyerekek cipőt pucolnak, a Mikulás meg megtömi édességgel. Este a koliban mikulásoztunk, ott is mindenkit ajándék várt az ajtajuk előtt. Sikerült hazajönnünk az utolsó busszal, nem úgy mint tegnap, amikor reggel 3-ig monopolyztunk az eszperantó klubban. Természetesen én nyertem, egész Varsót felvásároltam és átneveztem Zsófiowora. A névváltoztatás ötlete egy eszperantó levélből jön, amit a régi dokumentumok közt találtam. Két eszperantistína írt Bialystoknak Mexikóból 1985-ben, és megpróbálták meggyőzni az itteni eszperantistákat, hogy az eszperantó századik évfordulójára változtassák meg a város nevét Zamenhowo-ra.
Ezen kívül jelentem, az új kori tökéletesen működik. Jó koriban a korcsolyázás is jobban megy, csak egyszer estem el. Itt az ideje rendesen megtanulni és nem csak évente egyszer felmerészkedni a jégre. Ezentúl Monika példáját fogom követni és hétköznap menni a koripályára, mert pénteken annyian voltak, hogy mozdulni sem lehetett. (Egyébként korival csak 6 zł a belépő 8 helyett.)
Hétvégén elbúcsúztattuk Inát, a két búcsúbulin lengyel és belorusz ételeket is kipróbálhattam. Most csak ketten osztozunk Aurore-ral a lakáson. Ina még gondolkozik, hogy visszajöjjön-e ha újra kap vízumot (van lehetőség szüneteltetni a projektet), így még nem biztos hogy ki kell költöznünk. Lehet, hogy beköltöztetnek valakit a helyére, de én akkor is szívesebben költöznék koliba. (És ki is fogom harcolni!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése