Az utolsó látogatásom alkalmával Tarbés-ba, Bagnéres-be és Pau-ba utaztam. A forgatókönyv a szokásos volt, találkozás a helyi eszperantó csoportokkal, vacsora sok borral és sajttal, előadás Magyarországról és utána beszélgetés. A bagnéres-i csoportban inkább fiatalok voltak, a pau-iban idősebbek.
A 3 városban összesen 3 napot töltöttem, és elkövettem azt a hibát, hogy nem néztem meg a térképen, hova megyek. Ha tudtam volna, hogy ilyen közel vagyok az óceánhoz, biztos maradtam még volna egy napot, hogy oda is ellátogassak. Nem maradt már sok időm, ahogy visszamentem Toulouseba, összesen két napom maradt összepakolni és elköszönni az újdonsült ismerősöktől. Zárásképp csütörtökön (júli 5) elmentem a Convivencia fesztivál toulousi állomására, meghallagtni egy spanyol együttest és pénteken az utolsó "manĝoklaĉo" (közös étkezés ahol mindenki csak eszperantóul beszélhet) során elbúcsúztam a toulousi eszperantistáktól. Sok szép emlékkel távozom, mindenki nagyon segítőkész volt és mindent megtettek, hogy otthonosan érezzem magam a rövid idő alatt, amit a városban töltöttem. Innen is szomorúan mentem el, mint Bialystokból, mert már megszoktam és megszerettem a várost, meg persze azt, hogy végre egyedül lakhattam. De a szomorúságom épp addig tartott, amíg megérkeztem Barcelonába :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése