Az út vissza
Poznanba zökkenőmentes volt, a Polskibust már jól ismerem, de az internetük már
egy ideje nem működik. Berlinben egész hétvégén nem volt netem és nem tudtam
felvenni a kapcsolatot az önkéntessel, akinél Poznanban aludtam volna, mert a
száma a lengyel telefonomban maradt. Úgy indultam el, hogy nem tudtam, hol
alszom éjjel, de a kapcsolatok megmentették a helyzetet. Tavaly a RoskildeFesztiválon ismerkedtem meg Kasiaval, aki Poznanban lakik a lakótársaival.
Tipikus couchsurfer házuk van, ideális töb ember elszállásolására és nagy
bulikra. Végre nappal is láthattam Poznant, eddig csak az Arkones alatt
éjszaka voltam a belvárosban. Miután végigjártam a nevezetességeket, csak az
internethez jutás járt a fejemben. Rengeteg olvasatlan mail és elintézetlen
feladat vár rám, de pár email megválaszolásán kívül másra nem jutott időm.
Reggel
megcéloztam egy korábbi vonatot amit kinéztem, hogy kényelmesen elérjem a gépem
Bydgoszczból, ami 2 órányira van Poznantól. Amíg Szegeden tanultam,
örökkévalóságnak éreztem a 2 órás vonatutat, de a Lengyelországi fél napos
vonatozások és buszozások után ez már fel sem tűnik. Most épp a reptéren várom
a gépem Gironába, ahonnan holnap továbutazom Toulouseba és végre el tudom
menteni a rég megírt bejegyzéseimet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése