A hétvégét Vilniusban töltöttük önkéntesekkel, és a másik szervezet önkénteseinek mentorával. Indulás előtt Aurore-ral bementünk a koliba pizzázni a többiekkel és elbúcsúzni Álmostól, aki mindenki nagy bánatára nem jött velünk. A buszunk 23.30-kor indult és vilniusi idő szerint 7:00-kor érkezett meg. Csodálkoztam hogy van egy óra eltérés, amikor csak 300 km van a két város között. A buszon egy óránánál többet egyikünk se tudott aludni, annyira kényelmetlen volt, és mindig amikor végre elaludtam a sofőr felkapcsolta a villanyt és beleszólt a mikrofonba hogy 5 perc szünet. Úgy érkeztünk meg Vilniusba mint egy vert sereg, és egész nap ilyen állapotban voltunk. A Mc Donaldsban reggeliztünk (a Mc Caféban, az az egyetlen elfogadható része az étteremnek), majd találkoztunk a couchsurferrel, aki éjszakára szállást adott mind a 11-ünknek. Aki a szállást intézte nem olvasta el figyelmesen a srác profilját, mert nem tudott róla, hogy 2 hatalmas kutyával kell egy szobában aludnunk. Eleinte féltem tőlük, de aztán megszoktam hogy éjszaka oda jönnek megszaglászni. A 3 francia lánynak ez annyira nem tetszett, hogy inkább kifizették a hotelt és a taxit akárhányszor bejöttek a belvárosba. Mi többiek egy matraccal és hálózsákkal is meg voltunk elégedve. Egész nap várost néztünk és este bulizni akartunk, de mindenki annyira fáradt volt hogy 1-2 sör után inkább visszamentünk a lakásba aludni.
Arra számítottam hogy nem fogok tudni aludni a hideg meg a kényelmetlen padló miatt, de annyira fáradt voltam hogy reggel 10-ig aludtam. Mire elkészültünk már dél lett és rögtön mentünk ebédelni az étterembe, ahol tegnap kávéztunk. Utána kettészakadt a csapat, néhányan a belvárosban maradtak, mi meg elmentünk megkeresni a zöld tornyú ortodox templomot, amit tegnap láttunk a hegy tetejéről. A térképen, amit kaptunk, 3-4 ortodox templom is fel volt tüntetve, és persze az utolsó volt az, amit mi kerestünk. De legalább bejártuk a város nagyobb részét is, és voltunk az "újvárosban" is, ahol a modernebb épületek vannak. Egyébként az egész városnak nem volt főváros hangulata, az épületeit Szeged épületeihez tudnám hasonlítani. Csendesebb és nyugodtabb is volt, mint egy főváros, a közlekedés sem volt olyan őrült. Most olvasom a wikipédián, hogy itt található Kelet-Európa egyik legrégebbi egyeteme, amit Báthory István alapított. Ha ezt előre tudom, alaposan megnéztem volna. A pénznemük lit, ami kb 85 forintnak felel meg. Az árak magasabbak voltak, mint itt Białystokban, de gondolom azért, mert fővárosról van szó.
Hazafelé 21:00-kor indult helyi idő szerint a busz, Eurolines-szal mentünk. A hazaúton még kevesebbet tudtam aludni, mint odafelé, mert felülről a légkondi fújta rám a levegőt, lent meg fűtöttek és úgy éreztem mintha 50 fokban ülnék. Végig a rosszullét kerülgetett és másnap reggelre le is betegedtem. De már épp ideje volt, amióta Lengyelországban vagyok, csodálkozom, hogy nem betegedtem le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése